S.O.S! Tolvaj járt a házamban!

Előfordult már veled, hogy meg akartad osztani a munkád a nagyérdeművel, csatlakozni akartál írói csoportokhoz, bétáztatni szeretted volna a műved,  de a félelem, hogy valaki ellophatja formabontó ötleted mégis visszatartott?

Ki ne ismerné a plágium fogalmát?
Ha mégsem, akkor tádám:

Sok híres és hírhedt, nagy ember élt vele, vagy szenvedtek károkat emiatt. Nos, nem kell se hírhedtnek, se híresnek lenni, de még nagynak se, hogy a plagizálás áldozatává essünk.
De tiszta fejjel gondolkozzunk el azon, mennyire valós ez a veszély?

Hány olyan kókler képes azzal tölteni az idejét, hogy nem túl óvatos írókra vadászgat abból a célból kifolyólag, hogy elrabolja annak ötletét, és nehezen megvalósítsa azt akárhány oldalon keresztül, majd véres, kitartó harcok árán eladja? Ki akar más munkájával vacakolni? Az író nem azért ír, hogy a fejében létező, saját történetét elmesélhesse?
Ha vannak is (mert legyünk reálisak, vannak) ilyen enyveskezű egyének miért csapnának le egy olyan feltörekvő szerzőre, akinek egyelőre nincs híre?

Lássuk be, annak esélye, hogy egy ismeretlen egy másik ismeretlentől lopkodjon elég elenyésző.

Továbbra is ragaszkodsz hozzá, hogy bár kezdő vagy a szakmában, az ötleted tényleg olyannyira jó, hogy valaki le akar csapni? Rendben, és aztán?

Egy ötlet csak egy ötlet, azt meg is kell valósítani. Van róla némi segédfogadalmunk, hogy mitől különlegesek a gondolataink? Nem, nem attól, hogy a miénk, hanem attól, hogy hogyan közvetítjük azokat, attól, hogy csak te tudod úgy kibontani, hogy igazi értéke legyen. Nem hiszed? Adj két embernek azonos ötletet/gondolatot! Mit kapsz? Két különböző történetet.
Most add ugyanezt egy csoportnak! Ahány író, annyi verzió. Különböző sztorikat kapsz megint, de mivel sok író vesz részt a kísérletben annál nagyobb eséllyel kaphatunk hasonló történeteket.

Erről jut eszembe...

Tyúk vagy a tojás?

Evolúciós elmélet, természetes szelekció… halljuk, ki ugrik be? Darwint vágtad rá? Nem lep meg. Tudod ki Alfred Russel Wallace? Semmi? Pedig ugyanabban az időkben csiszolgatta kísértetiesen hasonló teóriáját, mint Darwin… Bizony. De Darwin megijedt, hogy elillan a dicsőség, ha Wallace előbb publikál, hát mit tett? Megelőzte. Helló, darwinizmus, viszlát Wallace, köszönjük a kezdőlökést! Nehezteljünk Darwinra, mert plagizált? Nem, különben sem plagizált. Ami történt úgy nevezik, hogy többszörös/egyidejű felfedezés. Különböző emberek, különböző helyeken ugyanazt a gondolatot ragadják meg és fejtik ki.

Előfordulhat ez az írókkal is, hogy könyveik már-már kellemetlen mennyiségű hasonlóságot mutat? Hogyne, sőt, elképzelhetetlen, hogy valakinek ne legyen a tiédhez hasonló ötlete, főleg, ha számításba vesszük a trendeket. Pech, nem tehetünk ellene semmit, egy ötletet nem védethetünk le.
A trendek elhitethetik veled, hogy valaki plagizált. Pár éve vámpírokba botlottunk úton-útfélen, ha akartuk, ha nem? Manapság a csapból is erotikus könyvek folynak? Hogyan lehetséges? Azt hiszem, tudjuk a választ.


Akik nagyban játszanak...


El akarod küldeni a kéziratod egy kiadónak, de mi van, ha nem tartanak igényt rád, viszont a művedre igen...? Mi van, ha elutasítanak, de az ötletet megtartják maguknak?! Indokolt-e a félelmünk? Nem, ne pánikolj, a paranoia rossz társ.
Egyik kiadó sem fogja ellopni a kéziratod, sem az ötleteket, ugyanis ők nem erre specializálódtak. A kiadók az eladható ötleteiket jól papírra vető írókat keresik, akik nem csak egy könyvet adnak ki kezeik közül, de többet is. Jó írók kellenek, akik hűséges olvasói tábort tudnak szerezni kiadójuknak és önmaguknak.
Különben is,a  nagyüzemi lopkodásnak híre menne...


Nem csak ötlet, de könyv tolvaj

Annak esélye elég karcsú, hogy valaki teljes egészében lenyúlja a munkád. (Ez inkább rajzolókkal, bloggerekkel fordulhat elő, akiknek a művét, bejegyzéseit mások lementik, és újra közzétéve magukénak vallják.)

Tegyük fel, ez mégis megtörtént, mit tehetsz ellene?

Ha online látod ezt, felveheted a kapcsolatot a tolvajjal és megkérheted, hogy távolítsa el az anyagot, miután megsértette a szerzői jogokat. Légy udvarias, ne menj rögvest torokra. (Valakinek online mindent szabad, minden ingyenes, de, ha a tulajdonos ép ész érvekkel kopogtat az ajtón, és bizonyítani tudja, hogy az ő tulajdonát tüntette fel sajátként talán hatni lehet a személyekre.)
Ha nem jársz sikert a blogger/tolvaj szolgáltatójánál panaszkodhatsz, vagy nyilvánosan a lopósra mutathatsz. Könyvek/kiadók esetén a kiadóddal rendezzétek le az ügyet.


Bár roppant dühítő a plágium, ne aggódj, nem fogja kinyírni írói pályafutásod. Az érzelmi veszteség mellett úgyis felfoghatod a dolgot, mint az elismerés nem túl szép formáját, tehát valamit jól csinálsz, csak így tovább!



Volt már szerencsétlenséged plágium áldozatává válni? Mit tettél? Szoktál amiatt aggódni, hogy valaki lop tőled?

Nincsenek megjegyzések:

Megjegyzés küldése

© Copyright 2015. Theme by Way2themes